Gyógyuljon nevetéssel!

(gyógyító nevetés 8/7)

Gyógyuljon nevetéssel!

Egyes kutatások szerint a nevetés pozitív fizikális változásokhoz vezethet, így javítja az általános egészségügyi állapotunkat is. A Loma Linda Egyetem kutatói a nevetés gyógyító hatását demonstrálták nemrég egy dupla vak tanulmány keretében.

A tudósok állítása szerint a nevetés növeli a béta endorfinok és az emberi növekedési hormonok jelenlétét a szervezetben. Ezek növelik a szervezet immunitását és javítják az általános kedélyállapotot.

A nevetés továbbá csökkenti a három legfontosabb stresszhormon, a kortizol, az epinefrin és a dopac jelenlétét, így ezzel is javítja az egészségi állapotot, és csökkenti a belső feszültséget.

"A humor kiváló eszköz a stressz és a krónikus fájdalom csökkentésére - nyilatkozta Dr. Topher Stephenson, az Új-Mexikó Egyetem Gyermekkórházának munkatársa - A nevetés endorfinokat szabadít fel, ami elősegíti a mélylégzést és enyhíti a krónikus fájdalmakat."

Dr. Stephenson Bobo Doddlemeyer néven bohócként is fellép néha a gyermekkórház betegeinek, ahol nevetéssel próbálja enyhíteni a gyermekek fájdalmait.

Üzen az arc

(Gyógyító nevetés 8/6)

Üzen az arc

Ez a leggyakoribb változás az arcunkon: a semleges mimikát a nevetés valamelyik fokozatára módosítjuk anélkül, hogy különösebben gondolkoznánk rajta, és tudatossá válna a folyamat. A nevetésre csak az esetek 10-20 százalékában ad magyarázatot, hogy előzőleg valami humorosat láttunk, hallottunk vagy olvastunk. A legtöbbször arról van szó, hogy a nevetéssel üzenetet küldünk más embereknek. Maga a szándék egészen különböző lehet, pl. jelezzük, hogy mi is élvezzük azt a helyzetet, amiben vagyunk vagy örülünk az illető jelenlétének, magunkra akarjuk vonni a figyelmét, stb.
A nevetésnek biológiai, érzelmi, gondolkodásbeli és társadalmi összetevői vannak, de mindennek a mélyén az agyban fellelhető különleges képlet - a boldogság, az élvezet és az öröm központjának átmeneti izgalma rejlik. Ahányszor nevetünk, ezen a bizonyos agyterületen kimutatható a fokozott ingerületátvitel. Feltehetően az állatvilágból örökölt képességünk, hogy a félelmet a jó közérzet és a nevetés kiváltásával próbáljuk elűzni. A nevetés ugyanis nem az ember monopóliuma. A majmok vigyorgása vagy a kutyák játék közben látható, jellegzetes arckifejezése szoros rokonságban van azzal a bonyolult mentális, testi jelenséggel, amit nevetésnek hívunk. Persze amikor az ember mosolyog, kuncog, hahotázik vagy ironikusan elhúzza a száját, az mindig tartalmaz valami társadalmi többletet is.

A homloklebeny dönt a nevetésről

(Gyógyító nevetés: 8/5)

A homloklebeny dönt a nevetésről

Amióta nagy felbontású tomográfokkal dolgoznak a kutatók, pontosan be tudják határolni az agynak azt a "szegletét", ahonnan a nevetés elindul. Ez valahol a homloklebeny közelében, a látóközpont mögött található. A baloldali homloklebenyrész analizálja a hallott vagy olvasott humoros történet, helyzet szavait és nyelvi struktúráját, miközben a jobboldali lebenyrész végrehajtja az intellektuális méricskélést, és csak ezután ítél valamit valóban viccesnek. Ez a folyamat nyilván egyénre szabott, hiszen nem mindenki nevet ugyanazon a történeten. Ha a humoros helyzet, szöveg átment az összes szűrőn és nevetésre méltónak találtatott, akkor az agyunk motoros mozgásokat irányító részében fennmarad az izgalmi állapot, és neveltetésünktől, valamint a körülményektől függően elmosolyodunk, vagy harsány hahotában törünk ki. Az emberi nevetés gyakoriságát, milyenségét ezek szerint ősi - majdhogynem genetikai - minták, egyéni, örökletes tényezők és társadalmi elvárások egyaránt befolyásolják. De vannak olyan agyi elváltozások, sérülések, mentális betegségek is, amelyek következtében az emberek arca mintegy megkövül, képtelenek a jókedv, sőt bármiféle érzelem kimutatására.